Közösség

Szeretnénk a továbbiakban tájékoztatást nyújtani a Közösséget érintő fontos hírekről, észrevételekről, javaslatokról.

Közösségi gazdálkodás

Ahhoz, hogy EGY család megteremthesse magának a napi betevő falatot rengeteg erőforrással kellene rendelkeznie (kert, istálló, gyümölcsös, kemence, erdő, legelő eszközök és még sorolhatnánk…) Ráadásul az önellátó gazdálkodás napi feladatokkal jár, hiszen az állatokat meg kell etetni, a tejet le kell fejni, és minden növénnyel, zöldséggel külön foglalkozni kell.

Ha ez az életforma manapság hívogató lenne, nem lenne szükséges közösségi termelésben gondolkodni.

De!

A közösségi termelésben végzett háztáji gazdálkodás a hátrányokat kiküszöbölheti!

Többfajta renszert is működtetnek:

Közösségi gazdaság: egy egész szezonra csatlakozol a gazdához, és vállalod, hogy minden héten átveszed, ami a gazdaságban megtermett. A mindig változó szezonális terményekért cserébe átalánydíjat fizetsz. A mennyiség természetesen változó, nyár végén sokkal több mindent vihetsz haza, mint tavasszal.

Dobozrendszer: Hasonlóan a közösségi gazdaságokhoz, hetente azt kapod meg egy dobozban fix áron, ami éppen megtermett a gazdaságban. A közösségi gazdaságokkal ellentétben azonban hetente eldöntheted, hogy rendelsz-e dobozt vagy nem.

Bevásárlóközösségek: Hetente eldöntheted, hogy egy adott listáról milyen termékből és mennyit rendelsz a környékbeli gazdáktól.

Ahhoz, hogy felépítsünk egy jó rendszert, amit a háztáji, azaz az egyéni, családi gazdálkodásra alapozunk, először meg kell teremteni azokat a feltételeket,

  • amelyek ezt az életvitelt versenyképessé képesek tenni
  • az emberek hajlandóak legyenek újra kapát ragadni, ezzel magukat és környezetüket egészségesebbé tenni
  • ezáltal megélhetésüket önállóan és stressztől mentesen biztosítják

Egy megoldási lehetőség, hogy létre kell hozni egy szervezetet - mely lehet egy szociális szövetkezet, de egy alapítvány is -, ami felvállalja a rendszer irányító szerepét.

Alapelv, hogy

  • mindenki, aki ehhez a közösséghez csatlakozik, egy ígéretet tesz arra, hogy mit fog adni egész évre vonatkozóan a közösségnek
  • a közösség pedig vállalja, hogy hasonló értékben ad vissza neki ezért az ígéretért cserébe, a már létrehozott, a közösségben fellelhető javakból.

Például Margit néni vállalja, hogy 500nm-en burgonyát termel, emellett tyúkokat tart, ezáltal heti 20 tojást, és évente 20 levágott baromfit ad be a közösségbe.

Gyakorlati tapasztalatok alapján 1 család zöldség, hús, és tejtermék igényét körülbelül 20 család közös gazdálkodása ki tudná elégíteni!

A modell lényege tehát az, hogy egy család csak 1-2 dologgal foglalkozzon, ám azt kiemelt figyelemmel és odaadással tegye, abban a hitben, hogy a közösség többi tagja is így tesz, hiszen ő is ezt várja el tőlük.

Már működő közösségekről itt olvashatsz:

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mukodo-kozossegi-mezogazdasagi-csoportok-bevasarlokozossegek

Várjuk azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének egy jó rendszer kidolgozásában és megvalósításában.
 

Tegyünk együtt Verőcéért "A társadalom ereje" miniképzés

Sok szó esett róla az elmúlt időszakban, hogyan tehetünk lépéseket közösen a település, a közösség jobbításáért. A közös cselekvés még akkor sem egyszerű, ha a célokban sikerült megegyezni, márpedig a falu jövője mindannyiunk kezében van, érdemes megismerkedni azzal, hogyan vehetjük kezünkbe, mit tehetünk a saját érdekeink érvényesítéséért.

 

Milyen lehetőségeink vannak civilként, állampolgárként?

Hogyan formálhatjuk - erősíthetjük Verőce települési identitását?

Hogyan tudjuk egymást is segítve saját céljainkat megvalósítani?

Helyi Közösségek

Ismertető a Verőcén működő közösségekről, hogy megkönnyítsük a csatlakozás lehetőségét!

Várjuk a kisebb-nagyobb csoportok rövid bemutatkozását!

 

 

Szövetkezet

Többször felmerült a közösségben a Szövetkezet alapításának gondolata. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az alábbi rövid összefoglalóval, illetve az alapításhoz szükséges dokumentumok feltöltésével.

A szövetkezet a tagok hozzájárulásából álló tőkével alapított jogi személyiséggel rendelkező társulás, amelynek tevékenysége elsősorban a tagok szükségleteinek kielégítésére irányulhat.

Fontos jellemzője a nyitott tagság és a változó tőke.

Munkavégzés általában munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban teljesíthető. (kivéve a Szociális Szövetkezetek, ahol a tagság elegendő a munkavégzéshez)

A szövetkezetek működését a PTK ide vonatkozó paragrafusain kívül a

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről szabályozza.

A szövetkezetek speciális típusai lehetnek:

Agrárgazdasági szövetkezet

Célja: A mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként tagjai számára - azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához - szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat. Jelentheti ez a következőket:

  • termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzése
  • termés közös értékesítése
  • termés tárolása, feldolgozása
  • termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatások
  • termelő jelleggel tagjai vagy mások földjét hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.

Szociális szövetkezet/ Foglalkoztatási szövetkezet

Célja: A hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

Tagi munkavégzés: A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés. Tagi munkavégzésre jogosult, aki regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy.

Előnye: A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az első évben mentesül, a második évben 25%-ot, a harmadik évben 50%-ot, a negyedik évben 75%-ot, az ötödik évtől 100%-ot köteles fizetni.

Iskolaszövetkezet

Célja: Tanulók és hallgatók számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére.

Közmeghallgatás

A 2016. október 25.-én megtartott közmeghallgatáson megtelt a Művelődési Ház nagyterme.

Polgármester úr tájékoztatása szerint a napirend a következőképp alakult:

  • 1. téma Hulladékkal kapcsolatos kérdésekre a TVNK ügyvezető igazgatóját Gáspár Jánost kérte fel válaszadásra
  • 2. téma Rendőrséghez intézett kérdésekre a Rendőrség vezetője válaszolt
  • 3. téma Egyéni kérdések, problémák felvetése
  • 4. téma Verőce benyújtott pályázatairól rövid tájékoztatás

A napirendi pontok tárgyalása előtt a Civil Verőce csoport a következőkre hívta fel a figyelmet:

  • a közmeghallgatás ritka alkalom arra, hogy a "köz" ügyeivel foglalkozzunk, ezért kértük, hogy a többeket érintő, közérdekű felvetéseket tárgyalják először, majd az egyéni kéréseket
  1. kiemeltük, hogy az Önkormányzattól érdemi válaszokat várunk, előzetesen benyújtott kérdéseinkre, melyek itt olvashatók:

Hulladék:

2014 elején személyesen tájékoztatta a polgármester úr a művelődési házban összehívott informális találkozón összegyűlteket, hogy néhány héten belül szelektív szigetek kerülnek kihelyezésre Verőcén. A szelektív hulladék elszállítása azóta sem megoldott még a falu állandó lakosaira nézve sem (fekete zsákos területek hivatalosan nem kapnak szelektív zsákot, kukák mellé sokszor elfelejtenek otthagyni cserezsákot stb). 

  1. Milyen azonnali megoldási lehetőséget javasolnak arra, hogy minden állandó lakó hozzáférhessen a szelektív gyűjtés lehetőségéhez itt a településen?
  2. A szelektív szemét, illetve a nem szelektív szemét gyűjtésének, kezelésének helyéről és módjáról kérünk pontos tájékoztatást (milyen telephelyekre gyűjtik, hogyan válogatják szét?)
  3. Mennyi hulladék keletkezik a faluban, ebből mennyi a szelektíven gyűjtött?
  4. A szolgáltatóváltáskor kis méretű, elpiszkolódott állapotban lévő gyűjtőedények kerültek kiosztásra - ez annyit jelent, hogy a korábbihoz képest drágult a szemétszállítás, még a rezsicsökkentés ellenére is. A szolgáltatás minősége sem kielégítő (ld. szelektív-probléma, siralmas állapotú kukák, három hétig tartó lomtalanítás, elszállításkor a területen maradó szétszóródott szemét stb.).
  5. A fenti kérdésekre tekintettel elmondható, hogy a lakosság nagy része nincs megelégedve az elmúlt években kapott szolgáltatással. Indokolást kérünk, hogy miért döntött az önkormányzat a jelenlegi szolgáltató mellett, miért nem választottuk a térségben más településeket ellátó valamely másik szolgáltatót?
  6. A Zöldhulladék nem megfelelő tárolása és hiányos lerakási lehetőségei többeket érintő probléma. Milyen ötleteik, megoldási javaslataik vannak a Zöldhulladék kezelésére?

Lakossággal való kapcsolattartás:

  1. Miért nem válaszolnak a hivatalos e-mailcímekre érkező beadványokra?
  2. Miért nem kerülnek fel a honlapra, illetve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában is rögzített, nyilvános felületekre a jogszabály által rögzített határidőkre a közérdekű információk (testületi ülések napirendje, előterjesztések, időpont, helyszín, határozatok, jegyzőkönyvek. Közmeghallgatás időpontja, témái. Képviselők adatai, elérhetősége, bemutatkozása, fogadóórája stb.)
  3. Az elmúlt két évben, a "Verőcei Ötletelők" folyamat révén számos téma felmerült a közterületek, középületek, közösségi funkciók tekintetében. Hogyan építi ezt be az önkormányzat a településfejlesztési koncepciójába?

Duna-parti fejlesztés:

Tájékoztatást kérünk, hogy 

  1. a gumiszerviztől a községhatár felé pontosan milyen tevékenységeket fognak kivitelezni, mely ingatlanokon?
  2. kinek a tulajdonában vannak a tevékenységekkel érintett ingatlanok?
  3. Az (egykori) önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetén milyen önkormányzati döntések előzték meg az adásvételt / bérbeadást?
  4. milyen szolgáltatásokat fog nyújtani a terület, milyen célcsoportnak?
  5. hogyan érinti ez a közösség által használt területeket (akár a közvetlen szomszédságot, akár tágabb környezetet)?

Közlekedésfejlesztési koncepció:

Számos belterületi utca, útszakasz nem alkalmas a (biztonságos) közlekedésre. Ez egyaránt probléma mind a kisgyermekes családok, a babakocsival, biciklivel közlekedők, illetve az idősek számára. Egyrészt szeretnénk, hogy bizonyos területeken csökkenjen az autóforgalom, illetve a sebesség, másrészt a burkolati szintkülönbségeket szeretnénk, ha megszűnnének, megint máshonnan a burkolati jeleket, zebrákat hiányoljuk. Tájékoztatást kérünk az önkormányzat terveiről ebben a témában.

  1. A következő 1 évben, illetve 5 éven belül milyen nagyobb fejlesztéseket terveznek megvalósítani?
  2. Ezeket milyen forrásból szeretnék megoldani?
  3. Mely utak vannak az önkormányzat és melyek a közút kezelésében?
  4. A közlekedésfejlesztés illeszkedik-e a település egyes részeinek fejlesztéséhez?

Oldalak