Közösségi gazdálkodás

Ahhoz, hogy EGY család megteremthesse magának a napi betevő falatot rengeteg erőforrással kellene rendelkeznie (kert, istálló, gyümölcsös, kemence, erdő, legelő eszközök és még sorolhatnánk…) Ráadásul az önellátó gazdálkodás napi feladatokkal jár, hiszen az állatokat meg kell etetni, a tejet le kell fejni, és minden növénnyel, zöldséggel külön foglalkozni kell.

Ha ez az életforma manapság hívogató lenne, nem lenne szükséges közösségi termelésben gondolkodni.

De!

A közösségi termelésben végzett háztáji gazdálkodás a hátrányokat kiküszöbölheti!

Többfajta renszert is működtetnek:

Közösségi gazdaság: egy egész szezonra csatlakozol a gazdához, és vállalod, hogy minden héten átveszed, ami a gazdaságban megtermett. A mindig változó szezonális terményekért cserébe átalánydíjat fizetsz. A mennyiség természetesen változó, nyár végén sokkal több mindent vihetsz haza, mint tavasszal.

Dobozrendszer: Hasonlóan a közösségi gazdaságokhoz, hetente azt kapod meg egy dobozban fix áron, ami éppen megtermett a gazdaságban. A közösségi gazdaságokkal ellentétben azonban hetente eldöntheted, hogy rendelsz-e dobozt vagy nem.

Bevásárlóközösségek: Hetente eldöntheted, hogy egy adott listáról milyen termékből és mennyit rendelsz a környékbeli gazdáktól.

Ahhoz, hogy felépítsünk egy jó rendszert, amit a háztáji, azaz az egyéni, családi gazdálkodásra alapozunk, először meg kell teremteni azokat a feltételeket,

  • amelyek ezt az életvitelt versenyképessé képesek tenni
  • az emberek hajlandóak legyenek újra kapát ragadni, ezzel magukat és környezetüket egészségesebbé tenni
  • ezáltal megélhetésüket önállóan és stressztől mentesen biztosítják

Egy megoldási lehetőség, hogy létre kell hozni egy szervezetet - mely lehet egy szociális szövetkezet, de egy alapítvány is -, ami felvállalja a rendszer irányító szerepét.

Alapelv, hogy

  • mindenki, aki ehhez a közösséghez csatlakozik, egy ígéretet tesz arra, hogy mit fog adni egész évre vonatkozóan a közösségnek
  • a közösség pedig vállalja, hogy hasonló értékben ad vissza neki ezért az ígéretért cserébe, a már létrehozott, a közösségben fellelhető javakból.

Például Margit néni vállalja, hogy 500nm-en burgonyát termel, emellett tyúkokat tart, ezáltal heti 20 tojást, és évente 20 levágott baromfit ad be a közösségbe.

Gyakorlati tapasztalatok alapján 1 család zöldség, hús, és tejtermék igényét körülbelül 20 család közös gazdálkodása ki tudná elégíteni!

A modell lényege tehát az, hogy egy család csak 1-2 dologgal foglalkozzon, ám azt kiemelt figyelemmel és odaadással tegye, abban a hitben, hogy a közösség többi tagja is így tesz, hiszen ő is ezt várja el tőlük.

Már működő közösségekről itt olvashatsz:

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mukodo-kozossegi-mezogazdasagi-csoportok-bevasarlokozossegek

Várjuk azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének egy jó rendszer kidolgozásában és megvalósításában.
 

Jót ennél és egészségeset?

Szeretnéd megtudni, hogy működik egy bevásárló közösség? Mi kell civil oldalról a vidékfejlesztéshez? Hogy teremtsünk minőségi életteret?