Verőce Mesterei: Vanda Világ-Virág Műhelye

Bernáthné Országh Vanda: Mesterségem a nemezelés. Óvodapedagógus az első végzettségem, és végzettségeim szerint népi játszóházvezető, fitoterapeuta, és tai chi oktató is vagyok. Jelenleg egyszerűen csak nemezkészítőként üzemeltetem a műhelyemet, jövő nyártól immáron nemezoktatói végzettséggel. És szó szerint gyúrok a népi iparművész címre.

Bár mindegyik végzettségem művelése során jól éreztem magamat, egyik sem volt egy az egyben a sajátom. A nemezelésben leginkább az ragad meg, hogy gyapjú a sok sok előkészítő lépés után egyszer csak, tehát egyik pillanatról a másikra nemezzé változik. Ez a legszebb benne, a folyamat beteljesülése. Néha gyúrom a nemezt és elfelejtek időben lemenni az oviba a gyerekekért, vagy előfordul, hogy a vonaton utazva olvasom a nemezes jegyzeteimet, és elfelejtek leszállni. Néha elfogy itthon a kenyér, de észre sem veszem, mert csak a soron következő kiállításomon jár az agyam. Ez a nemez-flow. Ezelőtt sosem történtek velem ilyen dolgok. Gondolom elindultam a művésziesedés útján, bár a családom másként fogalmazna : ).

Persze a nemezelésnek és a műhelyvezetésnek vannak unalmas vagy nehéz munkafolyamatai is. Például apró nemez golyókat gyúrni a 333. ugyanolyan csak más színű nemezfülbevalóhoz. De ezt is meg kell csinálni, mert a vásárokban az apróbb nemeztárgyak a legkelendőbbek. És bár rendkívül szórakoztató dolog, egyúttal meglepően fárasztó is például a nyári táboroztatás és a hétvégi nemezklubok előkészítése. Nyári táboroztatások alkalmával közel 20 gyerek szaladgál az otthonunkban, és bolondozik az udvarunkon reggeltől estig, a hét minden napján. A legkisebbek máshogyan tanulnak mint a legnagyobbak, a fiúk más ütemezésben mint a lányok. Minderre már hónapokkal korábban el kell kezdeni bőséggel felkészülni. Aztán míg a gyerekek otthon kipihenik a sok új ismeretet meg a domboldali lejtőn való legurulásokat, itthon az éj leple alatt a már előre beszerzett anyagokból készítjük elő, szinte személyre szólóan a másnapi kézműves foglalkozást. A nyári táboroztatást követően mindig jól kiérdemelt 1 hetes szünet következik, és már kezdődik is az őszi vásári szezon, amely átmenet nélkül folytatódik az adventi és karácsonyi szezonban. Szilveszter után van 2-3 hónapom elkészíteni a nagyobb lélegzetvételnyi magánrendeléseket. Tavasztól újra vásári szezon iskolai rendezvényeken, falurendezvényeken, országszerte, de néha átmegyek Ausztriába is.

Mostanság a szombati kiállításomra készülök Lázár Dórával és Svetlana Grishancevával. Ez az első közös kiállításunk, és 2017 november 18-án lesz a verőcei művelődési házban: Női Körben az Elemekkel. Előadásokkal és nemezes divatkellékek bemutatásával készülünk.

Ovisként megállás nélkül királylányost játszottam, nem különösebben foglalkoztattak a kézműves elfoglaltságok. Kamaszként teljes lényemmel a Juventus Koncertfúvós Zenekar szárnykürtöse voltam, tehát inkább zenész mint kézműves. Már óvónőnek készültem, amikor a főiskolán volt egy batik előadás az Égig érő paszuly című meséhez. Ennek kapcsán jutottam el a Magyar Hagyomány Műhelybe, és onnan "égig érő út" vezetett tovább a nemez világába. Jelenleg ott tartok, hogy a bőrözést szeretném még elsajátítani, aztán ötvözni azt a nemezeléssel. No, de az ötvösség önmagában sem rossz!