Zentai utca: alkotás és pusztítás tavaszi körképe

Fotó dokumentáció a sok éves erőfeszítéseinkről és azok falubeli fogadtatásáról. A fényképek magukért beszélnek. A fotókat készítette: Vásárhelyi Gábor

A Zentai úton a Pap-rét felé a kb. 5 éve ültetett gyümölcsfa sor legnagyobb almafái mostanra gyönyörű dúsan virágoznak. Ha már ott vannak, a környékük úgy tűnik valamiféle fura inspiráció mentén kitüntetett szemétlerakóként funkcionál a helyi lakók számára.

Sőt, nem csak szemét, de sitt lerakására is kiválóan alkalmas egy almafa. Hátha jól magábaszíjja a betontörmelékből és tégladarabokból a finom tápanyagokat!

A Zentai-utcai játszótér állandó lakói lettek a rovarhotel faliméhei. Tavasszal rengeteget lehet látni őket, ahogy döngicsélnek a nekik készített lyukak körül, petéiket belerakják és sárral betapasztják a bejáratokat.

Hoppá, valakinek kedve támadt a játszótéren interaktív kapcsolatba lépni a rovarhotellel! Mennyivel könnyebb rombolni, mint építeni, ugye? A szegény méhek a földön keresték a szétvert házaikat, úgyhogy gyorsan a felét visszaépítettem. Ha bárkinek van még kedve folytatni, kérem segítsen! Két emelet még üresen áll, kiadó! Jó befektetés a jövőbe!

Úgy látszik Verőce lakói nem szeretik a diót. A Poki-n egyik képviselőnk férjével kerültem szóváltásba aki mindenáron ki akarta vágni a Poki-ra ültetett diófát (azóta ismeretlen tettes szépen ki is vágta), most pedig a Zentai játszótér kb. negyedszerre újraültetett diófáját is ismét derékba törte valaki. Vajon miért? Van erre épeszű magyarázat?

A Zentai játszótéren szemetes már régóta nincs, hiszen amikor volt, a kedves lakók oda hordták hétvégente a szemetet nagy mennyiségben, arra gondolva, hogy onnan majd úgyis elviszi valaki ingyért. De legalább kutyakaka van a szemetes helyén, az is valami, abban legalább van tápanyag.

Az önkormányzat által fizetett munkások által kifűkaszált jóstasövény önkormányzat által finanszírozott pótlásával beültetett jóstasövényt pár hónap elteltével az önkormányzat által finanszírozott munkások ismét kiirtották. Sokadszorra. Nehéz követni, ugye? Én konkrétan sírtam. Sok sok éve próbálom itt a ribizli-jósta sövényt sokadmagammal ültetni, védeni, visszaültetni, gyomlálni, karózni, kikötni, az önkormányzattal minden szinten sokszor egyeztettem, polgármestertől kezdve alpolgármesteren és fizetett kertészen át a közmunkásokig. Sok éve nem lehet áttolni ezen a rendszeren a kérést, hogy NE irtsák ki azt, amit fáradtságos munkával ültetünk, gondozunk, nevelünk, közcélra. Egyszerűen nem megy. Vajon mi kell hozzá, hogy ez másképp legyen? Nem baj, nem adjuk fel. Greff Kati ismét igéretet tett, hogy vesznek újabb töveket, pótlásra.

A fűkaszás munkás nevéhez híven gondos munkát végzett. Kb. nyolc méter hosszan tette a föld színével egyenlővé az ősszel palántázott Ribizni-jósta sövényt. Ültetési sűrűségtől függően 10-15-20 új tő férne el itt. Várjuk a pótlást az Önkormányzattól! De a legjobb lenne egyszer az életben azzal visszaültetni, aki levágta, hogy legalább a munka első fázisában érezze, hogy mennyi munka ez.

Csak hogy a zárszó pozitívabb is legyen: a fűzfakunyhónk gyönyörű, dús, életerős, szépen hajt! nem véletlen, ebben is rengeteg munkánk van! Tessék vigyázni rá és jönni segíteni, hogy ne a sötét erők győzzenek!